Bilire szoktatás lépésről lépésre

A gyermek szobatisztaságra nevelése minden esetben többlépcsős folyamat, hiszen először a pelenkáról a bilire kell átszoktatni, majd pedig a biliről a WC-re, hogy olyan ügyes legyen, akár a nagyok. Hogyan lehet a legkönnyebben végigcsinálni ezt a folyamatot? Hogyan segítheti gyermekét a szülő? A következő bekezdésekből kiderül.

Szobatisztaság folyamata a gyermekeknél 

Mi kell ahhoz, hogy gyermekünk szobatisztává váljon? Elsősorban türelem és higgadtság. Ahogy az idő melegszik, egyre több ruhadarab lekerül a kisgyermekekről, nyáron akár meztelenül is szaladgálhatnak a kertben. Ez a legjobb időszak a pelenkáról bilire, majd onnan a WC-re szoktatáshoz. Életévük 18. és 24. hónapja közötti időablak a legmegfelelőbb arra, hogy elhagyják pelenkáikat. Viszont ha ebben az időszakban gyermekünknél éppen más fejlődési lépés van soron, hároméves kora környékén érdemes újra próbálkozni. Természetesen ezek a számok csak irányadóak, minden baba más és más. A kisgyermekes szülők viszont jól tudják, hogy rövid időn belül felismerhető a baba mozdulataiból, mimikáiból, hogy mikor tölti meg éppen a pelust. Ezekre a jelekre kell figyelni, illetve a gyermek jelez majd, egyszer csak elkezd érdeklődni a WC, a bili iránt, egyre többet megy oda tanulmányozni őket, ha éppen a fürdőszobában van. Ha néha magunkkal visszük őket, miközben a vécét használjuk, látni, tudni fogják, mi minden történik ott. Ez azért is fontos, mert általában a gyerekek szeretik utánozni szüleiket, azokat szeretnék csinálni, amiket tőlük látnak. A pelenkaelhagyás során bíznunk kell gyermekünkben, nem szabad erőltetni semmit. Ne büntessük, és ne jutalmazzuk, hogy gyorsabban haladjunk. Minden kisgyereknek megvan a saját ritmusa, a szüleinek ezt el kell fogadnia és együttműködnie vele. Akkor is legyünk nyugodtak és türelmesek, ha gyermekünk napközben szobatiszta, éjszakára viszont még szüksége van a pelenkára.

Pelenkáról bilire 

Manapság már kaphatóak leszoktató pelenkák (3 éves kor felett), melyekben a tipegők érzik a nedvességet, de a vízálló réteg miatt elkerülhetők a „balesetek”. Mégis inkább azt tanácsoljuk, figyeljünk a jelekre, várjuk meg, míg a kicsi „üzen nekünk”. Már újszülött kortól taníthatjuk, hogy amikor pelenkát cserélünk tudatjuk vele, mi a tartalma. Később a csere előtt mindig megkérdezhetjük tőle, hogy van-e pisi vagy más a pelusban. Így egy idő után fel fogja ismerni, hogy miről van szó és mi előtt kellene jeleznie. Nekünk pedig rá kell éreznünk, hogy mi az ideális időpont, amikor is elkezdhetjük a gyermek tréningezését. Ha túl hamar kezdjük el, fölösleges stressznek tesszük ki a kicsit, ami később problémákat okozhat. Fontos tudnunk, hogy bizonyos szintű testi, és érzelmi fejlettség mindenképpen szükséges ahhoz, hogy elkezdhessük a leszoktatást. De milyen jeleket keressünk? Az, hogy egy baba sír, ha pisis a pelenkája, még nem jelenti azt, hogy ő tudatosan száraz pelenkát szeretne. Csupán azt jelzi, hogy nem érzi magát komfortosan és segítsünk neki.  Viszont ha a kicsi már tudatosan a pelenkára mutogat, vagy bármilyen módon jelzi, hogy hol érzi kényelmetlenül magát, az jó jel. Következő lépés, ha a gyerek össze tudja kötni fejben az inger megjelenését és az eredményt. Sok gyereknél például a kaka az első kimondott szavak között van. Ha azt vesszük észre, hogy ezt a szót már tudatosan használja, kommunikáljunk vele, kérdezzünk rá, hogy tényleg mennie kell-e. Kísérjük el, esetleg előtte használjuk mi is a vécét. Ne unjunk rá a próbálkozásra, a kommunikációra. Eredményt csak türelemmel és kedvességgel érhetünk el.

Az időzítés kulcsfontosságú a leszoktatásnál. A gyerek számára ez egy hatalmas változás: tudatosítsuk magunkban, hogy egy olyan szokást próbálunk átalakítani, ami őt eddig egész élete során elkísérte. Beszéljünk a gyereknek a szobatisztaságról már az előtt, hogy készen állna a tanulási folyamat elkezdésére. Ma már több ezzel foglalkozó érdekes, fejlesztő mesekönyv is a rendelkezésünkre áll.

De ne vigyük túlzásba! Nem kell mindennek erről szólnia. Vásároljunk vele együtt egy bilit, mutassa meg neki melyik tetszik. Otthon pedig tartsuk a vécé mellett, hogy nap, mint nap láthassa és természetes kíváncsisága okán felfedezze. A leszokás sorrendje gyerekenként teljesen eltérő lehet, legtöbben először az éjszakai kakilást hagyják el. Ez az első jele annak, hogy a kicsi már legalább részben kontrol alatt tartja záróizmait.

Többféle módszer létezik, igyekezzünk megtalálni a számunkra és gyermekünk számára a legmegfelelőbbet.

Leggyakrabban a rendszerességbe kapaszkodva szoknak át a kisgyerekek a bilire. Ültessük rá meghatározott időnként, levéve a nadrágját és a pelenkáját. Ezáltal ezek a mozdulatok is rögzülnek. Előbb utóbb sikerül majd elcsípni a megfelelő pillanatot, amikor is a gyerek a dolgát épp a bilin ülve végzi el. Ekkor meg tudjuk dicsérni, ő megkapja az első pozitív megerősítést, ez pedig a második alkalommal már erős ösztönzőként hat majd, hogy a korábbihoz hasonlóan cselekedjen.

Egy másik jó módszer lehet, ha figyeljük a gyerek mozdulatait, és ha úgy látjuk, éppen készül „valamire”, tereljük finoman a bili felé. Természetesen ez a stratégia akkor alkalmazható sikerrel, ha épp meleg van, a gyereken pedig alig van ruha, esetleg épp meztelenül szaladgál a kertben.

Bármilyen módszert is fogsz alkalmazni, légy türelmes és haladj a gyerek tempójába.

Biliről a WC-re, mint a nagyok

A bili használata után újabb nehéz lépés a gyermeket a hagyományos WC-re szoktatni, hiszen sokkal nagyobb a megszokottnál és kisgyermekek esetén nagyon oda kell figyelni, hogy megtartsák magukat az ülőkén. A WC ülőke szűkítővel ez a folyamat sokkal egyszerűbbé válik, akár szülői felügyelet nélkül is használhatja a gyermek. Könnyítsd meg te is a bili elhagyását és szerezd be ezt a rendkívül praktikus eszközt! A legkisebbek számára is kényelmes WC használatot biztosít. 2 az 1-ben, csak le kell hajtani, amikor a piciket sürgeti a szükség. Nem kell folyamatosan feltenni és levenni, a gyerekek is könnyedén tudják használni. A fedél alatt található a gyerek ülőke, alatta pedig a felnőtt. Stabilan a helyén marad, könnyű tisztán tartani.

Ebben a témában pedig nem mehetünk el a higiéniai fontosság mellett. A kézmosást, és a tisztaságra nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Ahogy a lakásba hazaérve kezet mosunk, úgy a gyereknek is meg kell tanulnia, hogy a cipő és a kabát levétele után a fürdőbe vegye az irányt. Ugyanígy kell eljárnunk a wc használat után is. Már az első bilibe való pisilés/kakálás után mutassuk meg a gyereknek, hogyan kell szappannal, alaposan kezet mosni. Az alapokat ilyen kis korban kell lefektetni, így később sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat.